Az első sütésnél, bevallom nagyon izgatott voltam, de mint kiderült nem csak én, hanem Béla is. Mert óránként jött át, hogy elemezhesse a sütő működését és kiszűrje a hibákat.
Folyamatosan elemeztük, mi az, amin javítanunk kell, valamint közben az első kísérleti sütésemet dokumentáltam, hogy a következőknél tudjam, min szeretnék módosítani.
Emlékszem csirkét és oldalast sütöttem benne –most már így visszagondolva- nem éppen a legfinomabbat. De a család örült, mert ilyen füstön sült húsokat még nem ettek korábban.
Persze össze kell szokni a sütővel, mert lássuk be, ez nem egy konyhai villanysütő, amin beállítod a hőfokot és az időt és biztos, hogy jó lesz az étel.
Számomra nem a sütési technika elsajátítása volt a legnehezebb, hanem a fűtés és hőtartás begyakorlása.
Jó pár sütés volt a hátam mögött mire sikerült összebarátkoznom ezzel a nem éppen elhanyagolható feladattal.
Mivel ez nem egy szigetelt sütő, így az időjáráshoz (eső, szél, évszak, pl: tél) mindig alkalmazkodni kell. Így nem mondható el, hogy egyszer megtanulom, hogy indítom el és az mindig is úgy lesz.
Na de a fejlődés sohasem áll le, mert mindig van egy újabb őrület.